Egy ilyen üzletközpont
Pozitív és negatív tartalmak egyaránt kapcsolódnak hozzájuk, és akárhogy is nézzük, az eltelt 15 évben mindennapjaink részévé vált a plázákban való időtöltés.
Nemzetközi FMCG hírek
Tizenöt év nem sok egy jól működő kereskedelmi komplexum életében, ugyanakkor elegendő idő arra, hogy érdemi tanulságokkal szolgáljon a városaink életére gyakorolt egy ilyen üzletközpont, és viszont: hogyan hatott a bevásárlóközpontok városon belüli telepítése, szerepe, az esetleges versenytársak megjelenése azok forgalmára, célközönségének alakulására? Mit is értünk pláza alatt valójában?
A pláza mint üzletháztípus nem egy pontosan körülhatárolható fogalom, bár az, hogy melyik bevásárlóközpont is sorolható ebbe a kategóriába, hazai viszonylatban elég egyértelműen eldönthető.
A pláza olyan zárt közösségi terű üzletközpont, amely a vásárlási funkciókon kívül szolgáltatásokat például étkezés, szépítkezés, bank, posta, pénzváltás, biztosításszórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket például mozi, játszóház, sportolás is kínál.
Olyan egy ilyen üzletközpont, ahol az üzletláncok, márkaboltok, szolgáltatók egyenrangú bérlőként jelennek meg ellentétben az üzletsorral is rendelkező hipermarketekkel, itt jellemzően nincs egy domináns szereplő.
A helyiségek bérlőinek az üzletház a bérleti díj fejében bizonyos többletszolgáltatásokat is biztosít információ, vizesblokk-használat, parkoló, őrző-védő szolgálatamelyeket egy utcáról nyíló bolt önerőből nem tudna nyújtani.
Az üzleteknek általában megéri ilyen komplexumokba költözni: a kirakatok előtt elhaladó forgalom jó esetben garantált, az egyes üzlet- és szolgáltatóegységek látogatottsága egy ilyen üzletközpont nemhogy összeadódik, hanem ezek egymás forgalmát is generálják.
Ezek egyik első, ma is működő példája a milánói dóm tőszomszédságában nyíló, háztömbnyi méretű Galleria Vittorio Emanuele II. Figyelemreméltó az a szándék, amellyel az üzletház ma is a legelitebb világmárkák üzleteinek és a legpopulárisabb gyorsétterem-láncoknak az egymás mellé rendeltségét kívánja hangsúlyozni: a cégérek, üzletfeliratok teljesen visszafogott, homogén dizájnnal készültek.
Az ehhez hasonló passzázsszerű üzletházak grandiózusabb változata a moszkvai GUM Áruház 2. A plázák, passzázs-típusú üzletházak hazai előtörténete is a századfordulón kezdődött, bár első példái még korábbról származnak.
Már az ókori görögök és rómaiak korában is minden város rendelkezett egy főtérrel vagy csomóponttal a görögöknél agóra, piactéramely a város fontos kereskedelmi központjaként működött. Azonos eredetű a magyar piac szó is, amely az olasz közvetítésével piazza került a nyelvünkbe. Története[ szerkesztés ] Az első ilyen bevásárlóközpont az Amerikai Egyesült Államokban épült Country Club Plaza néven spanyol építészeti stíluselemekkel, és -ben nyílt meg a Missouri állambeli Kansas Cityben. Az elnevezést később kiterjesztették az üzletekre és áruházakra, bevásárlókomplexumokra arra utalva, hogy egyben a kulturális élet központjai is.
A pesti belváros kereskedelmi életének különös színfoltja volt a Pollack Mihály tervezte Brudern-üzletház 3. Ennek az épületnek a helyén épült fel később a Schmahl Henrik tervezte Párisi Udvar 4. A kiskereskedelmi forgalom igazi centralizációja — a piacokat, vásárcsarnokokat nem számítva — Magyarországon csak a második világháború után következett be.
Ezek versenytárs nélkül jóformán egyedüliként kínáltak városainkban kulturált, teljes árukínálatú vásárlási lehetőséget. A szocializmus idején a korabeli ideológiának megfelelően sok kisebb, egymással versengő üzletet felvonultató központok helyett ezek kivétel nélkül egy tulajdonosú, sokosztályú áruházak voltak.
Címke: strip mall
Ebből a szempontból nem hoztak újítást az es évektől megjelenő szövetkezeti áruházak sem elsőként a Budai Skála,6. Különös színfolt volt ilyen tekintetben a budapesti Örs vezér terén megnyílt Sugár Üzletközpont7.
Az újrahasznosításért kampányol a Duna Plaza Hazánkban és a régióban az es évek közepétől jelentek meg az üzletközpontok. A Skála áruházak vagy a Flórián üzletház voltak az első központok — majd a rendszerváltás után kezdtek el épülni az első nagyobb kereskedelmi épületek.
Az es évek közepén bekövetkező konszolidáció, majd a beinduló gazdasági konjunktúra, a növekvő fogyasztási igény újabb és újabb befektetőket, üzletláncokat vonzott Magyarországra. A korabeli kiskereskedelmi üzletterek hagyományos áruházak, szaküzletek, kisboltok felvásárlása és átalakítása helyett a nyugati országokban megszokott kialakítású kereskedelmi létesítmények kezdtek elterjedni.
Licitálj az Allee Art Wall jótékonysági árverésén
Ezek az új bevásárlóközpontok rendkívüli népszerűségre tettek szert, szempillantás alatt vásárlók tömegeit sikerült megmozgatniuk változatos üzletkínálatuknak, kulturált közösségi tereiknek és jó közbiztonságuknak köszönhetően.
A budapesti kerületek és a hazai nagy- és közepes méretű városok között egyfajta versengés kezdődött, ugyanis az ezredfordulón komoly presztízsnek számított, ha az adott mennyit lehet keresni naponta a bitcoinokon rendelkezett már plázával.
- Dolgozzon otthonról amit gondolsz
- Bináris opciók 10 ingyen
- Ingatlanpiaci hírekÜzlethelyiség bevásárlóközpontplazaretailstrip mall Újabb strip mall üzletközpont nyílik a napokban.
- Plázák és ellenplázák – kiéleződő versenyhelyzet a plázastop árnyékában? (I. rész) - MUTATÓ
- Lehetőség 300 rubeltől
- Pláza – Wikipédia
- A fővárosi bevásárlóközpontok története azonban korábban kezdődik, és meg nem épült épületekben is bővelkedik.
- Már 20 éve plázázunk - Fővárosi Blog
Ezekben az években valóságos plázaépítési láz uralkodott el az országban, gombamód szaporodtak az ilyen típusú bevásárlóközpontok. Az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy minél gyorsabban és lehetőleg minél hamarabb megtérülő módon, tehát minél alacsonyabb telekárral, kisajátítási és építési költséggel létesüljenek a plázák. Ez azt eredményezte, hogy több esetben nem kellően átgondolt helyszínen és koncepció mentén, sokszor gyenge építészeti színvonalon valósultak meg ezek a beruházások.
Üzletek ajánlatai
Ezek profilja elsősorban divatáru, konfekció vagy cipő, de ide sorolhatjuk — bár kisebb a jelentőségük — az alapvető szükségleti és használati cikkeket élelmiszer, illatszer, optika, könyv, média árusító üzleteket, a szórakoztató létesítményeket multiplex mozi és az éttermeket is.
A számosság tekintetében általában többségben levő kisebb üzletek ezeknek az elemeknek a függvényében bérelnek az üzletközpontban helyiséget.
A mértékadó üzletek betelepülését mintegy láncreakcióként követi a kisebb üzletek beköltözési hulláma, de ugyanez igaz fordítva is; ha a vásárlók odacsábítása szempontjából kulcsfontosságú üzletláncok valamilyen okból elhagyják a bevásárlóközpontot, az a kisebb boltok tömeges kiköltözését idézi elő. A mértékadó üzletláncok több paraméter miatt is dönthetnek az adott plázába való beköltözés mellett.
Talán a legfontosabb szempont a jó megközelíthetőség; óriási előny, ha a pláza tömegközlekedéssel jól elérhető. Az autós megközelítés is fontos, bár ennél a bevásárlóközpont-típusnál másodlagos, ezzel együtt a forgalmas út melletti fekvés komoly előny lehet. A belvárosi gyalogos zóna közelsége a pláza szempontjából kiváltképp előnyös, hiszen ilyenkor a városközpont természetes nyüzsgése hatol be a bevásárlóközpont üzletutcáira.
Továbbá érdekes szempont lehet még, hogy az adott városnak az országon belül megközelítési viszonyai, logisztikai központoktól való távolsága milyenek, ez kulcsfontosságú lehet az árufeltöltés szempontjából. Speciálisan kedvező adottság, ha az adott város és pláza az országhatár közelében fekszik, és a határ túloldaláról érkező vásárlók mozgásterébe esve képes az ottani vásárlóközönséget is megszólítani.
