Mik a lehetőségek egyszerű szavakkal. Tartalomjegyzék
Az én "Montessori-utam" furcsán hangzik ez így magyarul, de "Montessori journey"-ként szoktuk emlegetni elején én is különféle külföldi blogokból, csoportokból próbáltam tájékozódni, és ezekből is nagyon sokat tanultam. Aztán amikor megérett bennem a kíváncsiság, amikor szerettem volna igazán megérteni a Montessori filozófia lényegét, elkezdtem magától Montessoritól olvasni. Őszinte leszek, amikor először belekezdtem ebbe a könyvbe The Absorbent Mindviszonylag gyorsan abba is hagytam az olvasását, mert egyáltalán nem könnyű olvasmány, és én ugyan angol szakon végeztem az egyetemen, de friss, nem túl kipihent anyukaként még a nyelvezete is okozott némi nehézséget.
Account Options
Azért fordítottam le most ezt a kis részletet, mert számomra nagyon meglepő információkat tartalmaz, és ezután elgondolkodtam, hogy én személy szerint hogyan és miben lettem tudatosabb a nyelvhasználatomat illetően a Montessori filozófiának köszönhetően- erről fog szólni a következő bejegyzés.
Sok kísérlet kimutatta, hogy minden gyermek jelentősen gazdagítja a szókincsét ebben az időszakban. Természetesen azokat a szavakat sajátították el, amiket a környezetükben használtak, úgyhogy egy kulturált környezet megadta a lehetőséget a gyermeknek, hogy minél több szót megtanuljon, de akármilyen környezetben az ösztön arra késztette őt, hogy a lehető legtöbb szót magába szívjon.
Csurgatott tojásleves nekünk örökség a fiataloknak lehetőség / Szoky konyhája /
A gyermek éhezik a szavakra. Egy kulturált környezetben szavak ezreit is képes felvenni.
Mi az a szófelhő és mire jó?
Ebben az életkorban sok szót adni neki segítség. Segítség nélkül igyekezettel és rendszer nélkül sok pénzre vágyik fel ezeket- a segítséget az igyekezet csökkentésével, és egy rendszer adásával biztosítjuk.
Leírtak, amennyit csak tudtak, de gyorsan kifogytak belőlük, aztán hozzám jöttek, mondván, már minden szót felsoroltak a gyermekeknek a ruhák, házak, utcák, fák témaköreiben, de a gyermekek még mindig többre vágynak!
Úgyhogy arra gondoltunk, miért ne adnánk az ekkora gyermekeknek a kultúrájukhoz szükséges szavakat, mint például az összes geometriai forma nevét, amit a szenzoriális eszközök között használtak: poligon, trapéz, stb. A gyermekek mindet megtanulták egy nap alatt! Tovább mentünk, a tudományos eszközök neveire, mint: termométer, barométer, stb.
Aztán botanikus szavakkal, mint: csészelevél, sziromlevél, porzó, bibe, stb. Mindent nagy lelkesedéssel fogadtak.
Mi az a szófelhő generátor?
Ezek a gyermekek kiolthatatlanul szomjaznak a szavakra, és kifáradhatatlan erővel fogadják be azokat, mik a lehetőségek egyszerű szavakkal az ezt követő fejlődési szakaszról már nem mondható el ugyanez. Ekkor más dolgok fejlődnek, de a későbbi fejlődési szakaszokban nehezebb az idegen szavak megjegyzése. Úgy találtuk, hogy azok a gyermekek, akiknek lehetőségük adódott korán megtanulni ezeket a szavakat, könnyedén felismerték és emlékeztek azokra a későbbiekben, amikor az iskolában,de akár éves korukban találkoztak velük, azokkal a gyermekekkel ellentétben, akik akkor hallották őket először- ők nehezen jegyezték meg ezeket.
Ez alapján logikus következtetés, hogy adjunk a gyermekeknek tudományos neveket ebben az életkorban, éves kor közt.
Persze nem gépiesen, hanem összefüggésben különlegesen előkészített eszközökkel, hogy alapjuk valós megértés és tapasztalat legyen. Számunkra a külföldi nevek hosszúk, bonyolultak, nehezen megjegyezhetők- a külföldi gyermek mégis a lehető legnagyobb egyszerűséggel ejti ki saját nevét. Az olasz nyelvben sok idegen szó létezik a külföldiekre, az olasz gyermek számára még sincs különbség ezek és más szavak, mint például: "háromszög" között.
Hogy elősegítsük ezt a rendkívüli tudásszomjat, a dolgok valós neveit adjuk a különféle besorolásokból a gyermekeknek minden témában: növénytan, állattan, földrajz, stb. Mind könnyen ábrázolható és egyértelmű a környezetben, így a lehető legmegfelelőbbek. Nem okoztak számukra nehézséget- a nehézség a tanárokkal volt, akik nem ismerték ezeket a szavakat, és nehezen tudták megjegyezni, hogy melyik-melyik.
Egyszer Kodaikanal-ban indiai város, Montessorinak a második világháború ideje alatt itt kellett tartózkodnia láttam idősebb, 14 éves gyermekeket, akik egy átlagos iskolában tanultak, értetlenül állni a virág egy részének neve előtt, míg egy 3 éves kisgyermek azt mondta: "bibe", aztán elfutott játszani.
A gyermek ebben a korai életkorban nem közömbösen fogadja mik a lehetőségek egyszerű szavakkal a szavakat, mint bármely hétköznapi egyszerű dolgot; olyan, mintha egy fény gyúlna a gyermekben, és mélységesen érdekli őt. Mikor megmutattuk egy idősebb, 7 vagy 8 éves gyermeknek a gyökerek csoportosítását botanikai könyvek szerint, közben egy kisebb gyermek jött be a terembe, és megkérdezte a nagyobb gyermeket, hogy mik azok az új táblázatok a falon.
Elmondtuk neki, és nem sokkal később a kertben növényeket találtunk a földből kitépve, mert a kicsiknek ennyire felkeltette az érdeklődését, hogy ezután meg akarták nézni milyen gyökerei vannak a növényeknek. Amikor láttuk ezt az érdeklődést, átadtuk nekik az ezzel kapcsolatos tudást, a szülők pedig panaszkodtak, hogy a gyermekeik kitépték otthon a kertből a virágokat, megmosták őket, mondván, hogy a gyökereiket szeretnék látni.
