Nincs többletjövedelem. Az adók elől emigrál Depardieu - Adó Online
A Népszabadság az egykulcsos adózás keresleti hatásáról kérdezte két hete a szaktárcát, mivel az eddig megismert adatok nem adnak teljes képet a több százmilliárd forint felhasználásáról. A válaszok most érkeztek meg.
Az adók elől emigrál Depardieu
A gyermekkedvezmények mértékét éves szinten milliárd forintra teszik kormányzati szakértők, ez alapján tehát — nincs többletjövedelem a magasabb, milliárdos értéket — az adósáv átrendezése, illetve az egyetlen kulcsra váltás milliárd forintot hagyott kint az adózóknál.
Ez elsősorban a gyermektelen adózók jövedelmét kellett hogy gyarapítsa, de a gyermekesek sem csak az utódok utáni kedvezményen nyerhettek, hanem akkor nincs többletjövedelem, ha jövedelmük alacsonyabb adó alá esett az átalakítások után, mint előtte volt.
Gazdagon megpakolt bevásárlókocsi — az NGM szerint a boltokban hagytuk a többletjövedelem egy részét Ez a milliárd lényegében megegyezik azzal az összeggel, amit most közölt lapunkkal a nemzetgazdasági tárca a fogyasztási hatásról. Hozzátették, hogy a többletjövedelem egy részét megtakarításra fordították az emberek.
Matolcsy: innen lehet a legtöbb többletjövedelme a magyaroknak
A szakminisztérium ugyanakkor arra hívta fel a figyelmünket, hogy a növekmény mögött részben a gazdaság kifehéredése áll: vagyis a hivatalosan látható fogyasztás bővült szerintük az egykulcsos adó által. E hatás érvényesülését ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a dolgozók nettó jövedelempozíciójának változása a munkaadókat nem sarkallja arra, hogy a korábban feketén adott fizetést ezután bejelentett módon juttassák el a munkavállalókhoz.
A foglalkoztató bérköltsége ugyanis nem változott az egykulcsos adó bevezetésével, legfeljebb kisebb bruttó béremeléssel is teljesíteni tudta az alkalmazott nettó fizetésemelési igényét — már akinél ez szóba jöhetett, mert számos munkahelyen a nettó érték megőrzéséért is komoly erőfeszítéseket kellett tenni.
Anyagi függetlenség útja
A nemzetgazdasági tárca azt is állítja, hogy az szja átalakítása nélkül a fogyasztás volumenének visszaesése hozzávetőleg 1,8 százalékponttal lett volna nagyobb. Nincs többletjövedelem véve, hogy tavaly 0,2 százalékkal csökkent a végső fogyasztás Magyarországon, megállapítható, hogy 2 százalék körüli visszaesés állt volna be a kormány szerint, ha nincs egykulcsos adórendszer.
2020 előtt egyszámjegyű lehet az szja-kulcs
Az adórendszer sikerességére vonatkozó egyértelmű bizonyítékként említik, hogy ben a háztartások fogyasztása ami a teljes fogyasztás egyik komponense 0,2 százalékkal emelkedett, amire utoljára nincs többletjövedelem volt példa, s a kiskereskedelmi értékesítések volumene négyévnyi visszaesés után szintén 0,2 százalékkal bővült tavaly.
Mi tesszük hozzá, hogy idén az első negyedévben viszont 0,7 százalékos visszaesést jegyzett fel a statisztikai hivatal a háztartások fogyasztásában, ekkora csökkenésre pedig utolsó negyedéve óta nem volt példa.
Az is igaz viszont, hogy a statisztika szerint tavaly 17 ,9 milliárd forint volt a háztartások tényleges fogyasztásának folyó áras értéke, míg egy évvel korábban 17 ,4 milliárd forint: a különbség ,5 milliárd forint, amibe éppenséggel belefér az adóhatásra visszavezetett milliárd.
Ezt megelőzően egyik évről a másikra csak milliárddal nőtt a fogyasztás.
A tárca egyébként vitatja, hogy a keresleti hatások vizsgálata fontos lenne az adóváltozások témájában, szerintük a kínálati hatásokkal érdemesebb inkább foglalkozni. Okfejtésük szerint a kínálat tartós elmozdulást okoz a növekedésben, míg a keresleti hatások csak ideiglenesek.
Ezzel összefüggésben pedig levezetik, hogy a növekedést szolgálja, ha a munkavállalók az adócsökkentésből származó jövedelmüket megtakarítják, mert azzal javítják a fizetési mérleg egyensúlyát, illetve forrást teremtenek a vállalkozások számára.
Ugyanakkor ezzel több szakértő sem ért egyet: szerintük bővülés nélküli gazdaságban a megtakarítások nem jutnak el hitel formájában a vállalkozókhoz, így nem is tudják elősegíteni a növekedést. Azzal a közkeletű megállapítással egyébként nem ért egyet a szaktárca, hogy a magasabb jövedelműek az adókiengedésből keletkezett többletjövedelmüket inkább megtakarítják.
Mire ment el 500 milliárd forint?
A megtakarítások dominanciája szerintük akkor lenne tapasztalható, ha a kedvezmények csak ideiglenes jelleggel jelennének meg az adórendszerben. Azt is vitatják, hogy a magasabb keresetűek elsősorban importból nincs többletjövedelem termékekre, szolgáltatásokra fordítanák a jövedelmüket.
Ezzel azokra a szakértői figyelmeztetésekre reagáltak, amelyek szerint ez reális veszély, s így külföldi cégekhez kerül az adópolitika által kint hagyott jövedelem.
Az NGM azonban másként látja: szerintük az egykulcsos rendszer nem elsősorban!
Az adókiengedés ellenben a középosztályt érte el, azokat, akik szolgáltatásokra egyáltalán képesek költeni. E szektor importtartalma minimális, sok embert foglalkoztat, és a válság által legsúlyosabban érintett iparág — írta a minisztérium.